2008

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

2008 más naptárakban

Gergely-naptár	2008
Ab urbe condita	2761
Örmény naptár	1457 ԹՎ ՌՆԾԷ
Bahá’í naptár	164 – 165
Berber naptár	2958
Buddhista naptár	2552
Kínai naptár	4704–4705
Japán naptár	2668 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1370
Bizánci naptár	7516 – 7517
Kopt naptár	1724 – 1725
Etióp naptár	2000 – 2001
Zsidó naptár	5768 – 5769 (Zsidó év) | 5769
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2063 – 2064
- Shaka Samvat	1930 – 1931
- Kali juga	5109 – 5110
Holocén naptár	12008
Iráni naptár	1386 – 1387
Muszlim naptár	1428 – 1430
Koreai naptár	4341
Thai szoláris naptár	2551

Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század

Évtizedek: 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek

Évek: 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013

---

Ezen a lapon aktuális, esetleg még csak készülődő eseményről, jelenségről számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2008. december 1.

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 2 Várható események 2.1 November 2.2 December 2.3 Határozatlan dátumú események 3 Az év témái 3.1 Választások 2008-ban 3.2 Államok vezetőinek listája 2008-ban 3.3 2008 a filmművészetben 3.4 2008 a táncművészetben 3.5 2008 a színházművészetben 3.6 2008 a számítógépes játékokban 3.7 2008 a légi közlekedésben 3.8 2008 a vasúti közlekedésben 3.9 2008 az irodalomban 3.10 2008 a zenében 3.11 2008 a sportban 3.12 2008 a jogalkotásban 3.13 2008 új világörökségi helyszínei 3.14 2008 a televízióban 3.15 Születések 2008-ban 3.16 Halálozások 2008-ban 4 Nobel-díjak 5 Jegyzetek 6 Nemzeti ünnepek, évfordulók, események 7 Források

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1.
  • Az Európai Unióval összefüggő események:
    • Ciprus és Málta saját valutaként bevezeti az eurót.
    • Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül.
  • Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége, mert integrálódik a Magyar Köztársaság Rendőrsége kötelékébe.
  • Közigazgatási reform Oroszországban: 85 helyett 84 közigazgatási egység, miután Uszty-Ordinszkiji Burját AK Irkutszk része lesz.
  • Az ENSZ átveszi az Afrikai Unió – AMIS keretei között – szolgálatot teljesítő egységeitől az irányítást, és létrejön az ENSZ–AU „Hybrid Force”.
• január 3.
  • Előválasztások Amerikában: Iowa államban a demokratáknál Barack Obama, a republikánusoknál Mike Huckabee győz.
  • A Srí Lanka-i kormány felmondja a tamil tigrisekkel 2002-ben kötött tűzszünetet.
• január 4.
  • A mauritániai franciák elleni támadás miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy törlik a 2008-as Lisszabon–Dakar-ralit. 1979 óta először fordul elő ilyen.
  • Anyang Nyongo, a Narancssárga Demokratikus Mozgalom főtitkára bejelenti, hogy a kenyai ellenzék új elnökválasztást követel.
• január 5. – Grúziában Miheil Szaakasvili nyeri az elnökválasztást.
• január 6.
  • Nagy erejű földrengés rázza meg Görögországot. A rengés epicentruma Athéntól 150 kilométerre délnyugatra, a Peloponnészosz-félszigeten fekvő Leonídi városánál volt.
  • Amerikai hadihajókat provokáltak iráni járőrhajók Hormuzi-szorosban.
• január 7. – Kocsis L. Mihály főszerkesztő-helyettes látja el a Magyar Hírlap főszerkesztői teendőit, miután Gazsó L. Ferenc 4-én kérte felmentését.
• január 8.
  • Pokolgépes merényletet követnek el D. M. Dasszanajake Srí Lanka-i nemzetépítési miniszter ellen, aki a korházba szállítás után nem sokkal életét veszti.
  • Késsel támadt a Maldív-szigetek államfőjére egy fiatalember, de Maumun Abdul Gajum köztársasági elnök sértetlenül élte túl az esetet.
  • Előválasztások Amerikában: New Hampshire államban a demokratáknál Hillary Clinton, a republikánusoknál John McCain győz.
  • Bilawal Bhutto Zardari az ENSZ által felügyelt vizsgálatot kér anyja, Benazir Bhutto halála ügyében.
    

    

    George W. Bush és Halífa bin Zajed al-Nahaján sejk Abu-Dzabiban (január 13.)
• január 9–16. – George W. Bush nyolcnapos közel-keleti körútja: első állomása Jeruzsálem volt, ahol Simon Peresz államfővel és Ehud Olmert miniszterelnökkel tárgyalt az izraeli–palesztin béke lehetőségéről, majd január 10-én a ciszjordániai Ramallahba látogatott, ahol Mahmúd Abbász palesztin elnök fogadta. Ezt követően Kuvaitban felkereste az amerikai hadsereg Camp Arifjan bázisát, majd Bahreinbe (12-én), az Egyesült Arab Emírségekbe (13–14-én), Szaúd-Arábiába (15-én) és Egyiptomba (16-án) látogatott.
• január 10.
  • Kenyában – az egymással szemben álló – pártok megállapodnak abban, hogy egy olyan afrikai bizottság segítségével igyekszenek úrrá lenni a belpolitikai válságon, amelyet Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezet.
  • A pakisztáni Lahorban 22 ember meghal és mintegy hatvanan megsebesülnek a Legfelső Bíróság épülete előtt történt öngyilkos merényletben.
  • Megváltoztaja a Postabank-perben hozott első fokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla: a korábban felmentett Princz Gábort és társait másodfokon bűnösnek mondja ki.
  • Több mint negyven al-káidás búvóhelyet támad amerikai légierő két B1-es bombázója és négy F-16-os vadászgépe Bagdadtól délre.
  • Hat amerikai katona életét veszti a közép-iraki Dijála tartományban, miután egy házban működésbe lép egy robbanószerkezet.
• január 11. – Ötvenkilenc felkelő és egy katona veszti életét a Srí Lanka északi részén a tamil szakadárok és a kormányhadsereg között dúló harcokban.
• január 12.
  • Magukat az al-Káida terrorszervezethez tartozónak mondó fegyveresek egy csoportja kirabolja a Gázai övezet északi részén fekvő Bet Lahia egyetlen magániskoláját.
  • Parlamenti választások Tajvanon.
  • Életét veszti két holland katona Afganisztán déli részén, Uruzgán tartománybeli támaszpontjuk közelében, miután felkelők tüzet nyitottak rájuk.
  • A horvát parlament beiktja hivatalába az Ivo Sanader vezette új jobbközép koalíciós kormányt.
  • Lezuhan a nemzetközi erők kötelékében szolgáló macedón békefenntartókat szállító Mi-17-es típusú helikopter. A Boszniából hazafelé tartó gépen utazó 11 katona életét veszti.
• január 13.
  • Több mint 50 ezer ellenzéki tüntet a grúziai Tbiliszi központjában az elnökválasztás végeredménye miatt.
  • Nalcsikban – a Kabaldin Balkár Köztársaság fővárosában – ismeretlenek az utcán lelövik a szervezett bűnözés elleni csoport és a különleges kommandós alakulat főnökeit.
  • Sólyom László magyar köztársasági elnök látogatása Kárpátalján, ahol megbeszélést folytat Viktor Juscsenko ukrán elnökkel.
• január 14.
  

  

  A MESSENGER a Merkúrnál (fantáziarajz)
  • Pokolgép robban a pakisztáni Karacsiban; a merénylet hat halálos áldozatot és sok sebesültet követel.
  • Négy tálib fegyveres merényletet követ el Kabul Serena nevű hotelében, ahol a norvég külügyminiszter, Jonas Gahr Stoere is tartózkodik.
  • A NASA MESSENGER nevű műholdja a Merkúrhoz az első utazását teszi meg a három közül, majd 2011-ben bolygó körüli pályára fog állni.
  • Thaiföldön egy muszlim szeparatista rajtaütés során nyolc, bázisa felé tartó katona veszíti életét.
• január 14–18. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ötnapos indiai látogatása, mely során Manmohan Szingh-gel is tárgyal (18-án).
• január 15.
  • Bejrútban bomba robban az amerikai nagykövetség gépkocsija mellett, legkevesebb négy ember meghal és tucatnyian megsebesülnek, köztük az autó sofőrje.
  • Az Ice Prince görög teherszállító hajó – 20 fős legénységgel és több mint ötezer tonna fűrészáruval a fedélzetén – elsüllyed Nagy-Britannia délnyugati partjainál, Devon közelében.
  • Előválasztások Amerikában: A michigani republikánus előválasztást Mitt Romney nyeri.
• január 16.
  • Robbanószerrel megrakott övvel a derekán követ el öngyilkos merényletet egy nő az iraki Dijála tartomány Hán Bani Szaad városának zsúfolt piacterén.
  • Lemond az olasz igazságügy-miniszter (Clemente Mastella), arra hivatkozva, hogy korrupció vádjával eljárást indítanak felesége ellen.
  • A kenyai kormány bejelenti, miszerint szívesen látja az afrikai közvetítőket az ország belpolitikai válságának megoldása érdekében.
  • A palesztinokkal való tárgyalások miatt kilép az izraeli kormányból Avigdor Liberman, a stratégiai ügyek minisztere.
  • Leteszi hivatali esküjét a hét évre újraválasztott üzbég elnök, Iszlam Karimov.
  • Izraeli katonák megölik Dzsenín város közelében az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet ciszjordániai katonai vezetőjét.
  • Sólyom László a Sándor-palotában, a parlamenti pártok frakcióvezetői előtt ismerteti új ombudsmanjelöltjeit: Fülöp Sándor a jövő nemzedékek ombudsmanja, míg Zombor Ferenc adatvédelmi biztos lenne.
• január 17. – Csalással, hivatali visszaéléssel és megvesztegetéssel vádolja meg Traian Băsescu román államfő Adrian Năstase egykori kormányfőt, valamint nyolc volt és hivatalban levő minisztert.
• január 18. – Rakétát lő ki egy izraeli repülőgép a Gázai övezetben lévő palesztin belügyminisztérium épületére. A támadás során egy ember meghal, több mint harmincan megsebesülnek.
• január 19. – Irakban, az ország északnyugati részén – az egyik legnagyobb síita vallási ünnepségről (asúra) hazatartó zarándokok közül – heten veszítik életüket egy rakétatámadás során.
• január 20.
  • Nemzetgyűlési választások Kubában.
  • Tbilisziben, a parlament előtti téren – amerikai mintára megrendezett szabad ég alatti ceremónián, a meghívott külföldi és hazai vendégek előtt – beiktatják hivatalába Miheil Szaakasvili elnököt.
  • Nabih Berri libanoni házelnök bejelenti, hogy a január 21-ére tervezett elnökválasztást február 11-én tartják.
  • Hatan halnak meg egy öngyilkos merényletben az iraki al-Anbár tartományban; a merénylet tulajdonképpeni célpontja – egy amerikai támogatást élvező szunnita sejk – sértetlen marad.
  • Elnökválasztás Szerbiában.
• január 21.
  • Clemente Mastella igazságügy-miniszter távozásával felbomlik az olasz kormánykoalíció.
  • Lettország kiutasít egy a státusával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytató orosz diplomatát.
  • A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének elnöke, Vital Kalmer sajtóértekezleten bejelenti, hogy egyezség jött létre a kormány és a lázadó szervezetek képviselői között az ország keleti felében dúló harcok befejezéséről.
  • Londonban tárgyal Göncz Kinga külügyminiszter brit kollégájával, David Milibanddel.
• január 22.
  • Záhonynál az Európai Unió területére érkezik az első közvetlen Kína–Európa konténerszállító vonat.
  • Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő Strasbourgban tárgyal.
  • Maszkos fegyveresek a gázai oldalról számos ponton felrobbantják a – két részre szakadt Rafah határvárost átszelő – mintegy 14 km-es betonfalat, majd az ezt követő hajnalon több száz palesztin hatol be egyiptomi területre.

• január 23.
  • Kosztasz Karamanlisz személyében 49 év óta először látogat görög kormányfő Törökországba.
  • Moszkvában tárgyal Julija Timosenko ukrán és Viktor Zubkov orosz miniszterelnök.
• január 24.
  • A bizalmi szavazás elvesztése után benyújtja lemondását az olasz miniszterelnök, Romano Prodi.
  • New York közelében három hajó – köztük egy olajszállító – ütközött össze.
  • Lemond Peter Hain, brit munka- és nyugdíjügyi miniszter, miután rendőrségi vizsgálat indult kampánypénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok miatt.
  • Miheil Szaakasvili grúz elnök üdvözölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát, miszerint Koszovó függetlenségének kikiáltása orosz részről nem vonja maga után a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elismerését.
• január 25.
  • Benyújtja lemondását František Kašický szlovák védelmi miniszter.
  • Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Vojislav Koštunica kormányfő találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában.
  • Súlyos autóbalesetet szenved a szerb belügyminiszter, Dragan Jočić.
  • Az olasz államfő, Giorgio Napolitano tárgyalásokat kezd Franco Marini szenátusi és Fausto Bertinotti képviselőházi elnökkel a Romano Prodi miniszterelnök lemondása nyomán kialakult belpolitikai válság rendezéséről.
  • Bejrútban pokolgépes merényletben megölik a libanoni terrorelhárítás egyik tisztjét.
• január 27.
  • Kisiklik egy személyszállító vonat a törökországi Kütahya város közelében; nyolcan meghalnak, huszonegyen megsérülnek.
  • Tartományi parlamenti választások Hessenben és Alsó-Szászországban.
• január 28. – Az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet három tagja életét veszíti Szomáliában, amikor gépjárművük aknára fut.
• január 29. – Algírtól 50 kilométerre fekvő Thenia városban négyen meghalnak – köztük három rendőr – egy, a rendőrkapitányság elleni öngyilkos pokolgépes merényletben.
• január 30. – Szökőár-riadót rendelnek el Indonéziában, miután a Richter-skála szerinti 6,6 erősségű földrengést észlelnek a Fűszer-szigetek (Maluku-szigetek) térségében.
• január 31.
  • Szabadlábra helyezik Franciaországban a 9. óta fogva tartott volt grúz védelmi minisztert, Irakli Okruasvilit, akinek letartóztatását a grúz kormány kérte.
  • Varsóban Donald Tuskkal tárgyal Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő.

[szerkesztés] Február

• február 1. – Mauritánia fővárosában ismeretlen fegyveresek tüzet nyitnak az izraeli nagykövetség épületére.
• február 2.
  • Heves harcok törnek ki a csádi kormányerők és lázadó fegyveresek között N’Djamena közelében, majd a lázadó fegyveresek betörnek a fővárosba és körülzárják az elnöki palotát. Az Afrikai Unió elnöke bejelenti, hogy a szervezet mindaddig kizárja Csádot tagjai sorából, míg a demokratikus rend helyre nem áll.
  • Az amerikai haderő tévedésből kilenc iraki civilt öl meg Bagdadtól 50 km-re délre fekvő Iskandariyah közelében.
• február 2–3. – Több erős földrengés rázza meg a kelet-afrikai Nagy-tavak vidékét; Ruandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban 43-an halnak meg, több százan megsérülnek.
• február 3.
  • Boris Tadić, a Demokrata Párt elnöke – addigi szerb államfő – a szavazatok 50,6%-ával megnyeri a szerbiai elnökválasztás második fordulóját.
  • Hervé Morin francia védelmi miniszter az Europe 1 rádióban bejelenti, hogy a lázadókkal vívott harcokban életét vesztette Daoud Soumain csádi vezérkari főnök 1-jén.
• február 5.
  • Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök feloszlatja a parlamentet.
  • Sólyom László köztársasági elnök a bolgár államfő, Georgi Parvanov meghívására Szófiába látogat, ahol vendéglátójával a külkapcsolatok, a gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséről tárgyal.
• február 6.
  • Az Adriai-tengeren, Isztambulból Triesztbe tartó török teherhajó 200 tehergépkocsival, olajszármazékokkal és kilenctonnányi veszélyes anyaggal a fedélzetén kigyullad és elsüllyed Rovinj horvát kikötővárostól 13 tengeri mérföldre.
  • Alessandro Bianchi szállítási miniszter bejelenti, hogy az előrehozott olaszországi parlamenti választások dátuma: április 13–14.
  • Ecuadorban kitör a Tungurahua tűzhányó.
• február 7.
  • Benyújtotta lemondását Edward Lowassa tanzániai kormányfő és két minisztere, mert a nevüket kapcsolatba hozták egy korrupciós üggyel.
  • Az ETA pokolgépet robbant az észak-spanyolországi Vergara bíróságának épülete előtt.
• február 8. – Négy amerikai katona életét veszíti, amikor a járművük közelében felrobban egy út mentén elhelyezett pokolgép Bagdadban; egy másik katona halálát – a fővárostól északra – szintén egy pokolgép okozza.
• február 9.
  • A japán védelmi minisztérium közlése szerint egy orosz harci repülőgép rövid időre behatolt Japán légtérbe, a csendes-óceáni Idzu-szigetek déli része felett, Tokiótól 650 km-re délre, helyi idő szerint reggel fél nyolckor (közép-európai idő szerint 8-án éjjel fél tizenkettőkor).
  • Kudarcba fullad a cseh államfőválasztás, miután a harmadik fordulóban egyik jelölt sem szerzi meg a győzelemhez szükséges szavazatszámot. A pártelnökök megegyeznek, hogy 15-én megismétlik a választást.
  • A libanoni parlament – 14. alkalommal – ismételten elhalasztja az államfő megválasztását.
  • A Richter-skála szerint 5,4-es erősségű földmozgás rázza meg Mexikó észak-nyugati részét, melynek epicentruma az egymillió lakosú Mexicali város közelében volt.
• február 10.
  • A mianmari katonai kormányzat bejelenti, hogy májusban népszavazást rendeznek az új alkotmányról, 2010-ben pedig általános választásokat tartanak.
  • Ukrajna hajlandó kifizetni a Gazprom orosz gázipari céggel szemben felhalmozott tartozását, ha az ukrán Naftohaz közvetlenül a Gazpromtól, közvetítő cég beiktatása nélkül vásárolhatja meg a földgázt – jelenti ki Olekszandr Turcsinov, a miniszterelnök első helyettese.
• február 11.
  • Sikertelen katonai hatalomátvétel Kelet-Timorban; a zendülők megtámadják Xanana Gusmão miniszterelnököt, José Ramos Horta államfőt pedig otthona előtt hasba lövik. A Nobel-békedíjas elnököt egy ausztráliai kórházba szállítják.^[1]
  • Porig ég a dél-koreai főváros, Szöul egyik fő nevezetessége, a 14. századi városfalból fennmaradt déli kapu kétszintes, pagodatetős építménye.^[2]
  • Több ezer diák tüntet Belgrádban, követelve Szerbia Európai Unióhoz való közeledésének folytatását, amely körül egyelőre bizonytalan kimenetelű politikai válság alakult ki.
  • Esztergomban intézkedés közben, közvetlen közelről mellbe lőnek egy rendőr zászlóst.
• február 12. – A Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű földrengés rázza meg Mexikó déli, Oaxaca térségét.
  • Autóba rejtett pokolgépes merényletben megölik Emád Mugnijét, a libanoni Hezbollah egyik vezetőjét Damaszkuszban.
• február 13.
  • Az ausztrál kormány előterjeszti a parlamentben azt a történelmi jelentőségű indítványt, amelyben ünnepélyesen bocsánatot kérnek az őslakosoktól azokért az igazságtalanságokért, amelyeket 1910–1970 között követtek el ellenük az egymást követő kormányok.
  • A moszkvai látogatáson tartózkodó ukrán elnök kijelenti, hogy a NATO-tagságra pályázó Ukrajna hajlandó egy külön törvényben megtiltani a NATO-nak, hogy támaszpontot létesítsen az ország területén.
  • Abdullah A. Badawi maláj miniszterelnök feloszlatja a parlamentet, és bejelenti, hogy előrehozott választásokat tartanak; Mizan Zainal Abidin király jóváhagyja a tervet.
  • Kevin McCabe skót üzletember nyeri a Fradi-tendert, ezzel megszerezi a jogot, hogy megvásárolhassa a Ferencvárost a hozzá tartozó ingatlanokkal együtt.
• február 14.
  • Nyílt háborút hirdet Izrael ellen a Hezbollah egyik vezetője, miután robbantásos merényletben megölték Emád Mugnijét, a szervezet egyik vezetőjét Damaszkuszban. Az izraeli kormány figyelmezteti nagykövetségeit és készenlétbe helyezi hadseregét.
  • Felszállás közben felborul és kigyullad egy fehérorosz utasszállító repülőgép az örmény fővárosban; a fedélzeten lévő 21 ember túlélte a balesetet.
  • A szerb kormány határozatban nyilvánítja semmisnek Koszovó még ezután kikiáltandó függetlenségét.
  • 6,7-es erősségű földrengés rázza meg Görögország déli részét, melynek epicentruma – a peloponnészoszi Kalamáta várostól délre – a tengerben volt.
  • Az al-Káida terrorhálózathoz kötődő iszlám szélsőségesek merényletet terveznek Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök ellen, azonban az akciót meghiúsítják a hatóságok.
• február 15.
  • Viszonylag erős – a Richter-skálán 5-ös – földrengés rázza meg Dél-Libanont.
• február 16.
  • Robbantásos támadást követnek el a Pakisztáni Néppárt egyik jelöltjének választási irodája ellen az afgán határ közelében fekvő Paracsinar városában.
  • Légitámadásban meghal az Iszlám Dzsihád egyik vezetője a Gázai övezet egyik menekülttáborában.
• február 17.
  • A prishtinai parlament rendkívüli ülésén közfelkiáltással kinyilvánítja Koszovó függetlenségét Szerbiától. Fatmir Sejdiu elnök, Hashim Thaçi miniszterelnök és Jakup Krasniqi házelnök aláírja a „független és demokratikus állam” megalakulásáról szóló nyilatkozatot.
  • Zavargások kezdődnek Szerbiában a koszovói függetlenség ellen, kövekkel és fáklyákkal dobálják meg az Egyesült Államok nagykövetségét és az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia diplomáciai képviseletét.
    

    

    Koszovó címere
• február 18.
  • Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Törökország, Albánia, Costa Rica és Afganisztán elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Öngyilkos merényletet követnek el Afganisztánban a nemzetközi katonai erők egyik kanadai konvoja ellen; a támadásban 35 civil veszíti életét.
  • Szigorú biztonsági intézkedések mellett parlamenti választásokat tartanak Pakisztánban.
• február 19. – Fidel Castro lemond a kubai államtanács elnöki (államfői) tisztségéről.
• február 20.
  • Ismeretlenek géppisztolyból sorozatot lőnek ki a korzikai Ajaccio igazságügyi palotájának épületére; személyi sérülés nem történik.
  • A Richter-skála szerint 6,6-os erősségű földrengés rázza meg az indonéziai Szumátra szigetét.
• február 21.
  • Olaszország elismeri Koszovót, aminek hatására Belgrád azonnali hatállyal visszahívja római diplomatáját. Független államnak ismeri el továbbá Koszovót Észtország, Dánia és Luxemburg is.
  • Belgrádban, a volt jugoszláv parlament előtti téren több mint háromszázezer ember gyűlik össze a Koszovó függetlensége ellen szervezett tömegtüntetésen. Támadás éri a horvát nagykövetséget, továbbá néhány száz tüntető betör az Egyesült Államok belgrádi külképviseletére, és felgyújtják az épületet.
    

    

    Raúl Castro kubai államfő
• február 22. – Peru hivatalosan is elismeri Koszovót.
• február 24.
  • A kubai nemzetgyűlés elnöke bejelenti, hogy öt évre Raúl Castro Ruzt választották meg az államtanács elnökévé.
  • A hamburgi tartományi parlamenti választáson a kereszténydemokraták győznek, azonban 43%-os eredményük nem elegendő az abszolút többséghez.
  • Belgium elismeri Koszovó önállóságát.
• február 25. – A német alsó-szászországi tartományban konzervatív-szabaddemokrata kormány alakul.
• február 26. – Lengyelország elismeri a független Koszovót.
• február 27.
  • Svájc elismeri Koszovót.
  • Kabultól keletre merényletet kísérnek meg az afgán belügyminiszter ellen, de a politikus túléli a merényletet.
• február 28.
  • Ausztria elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Amerikai–bolgár kétoldalú katonai megállapodás aláírása Szófiában, amely lehetővé teszi az amerikai katonák számára, hogy bolgár támaszpontokat használjanak.^[3]
• február 29.
  • Irakban fegyveresek elhurcolják Paulos Faraj Rahhot, a káld katolikus egyház moszuli érsekét.
  • Dermot Ahern ír külügyminiszter közzé teszi, hogy a dublini kormány elismeri Koszovót.
  • Az iraki elnöki tanács jóváhaggya a volt belügyminiszter, Ali Haszán Madzsid – közismert nevén „Vegyi Ali” – kivégzését az iraki kurdok ellen végrehajtott 1980-as népirtás kitervelése miatt.

[szerkesztés] Március

• március 1.
  • Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2007. (X.1.) MNB rendelete értelmében kivonják a forgalomból az 1 és 2 forintos címletű érméket.
  • Robert Kocsarján államfő szükségállapotot hirdet ki Örményországban.
  • A brit védelmi minisztérium – saját és a vele szolgálók biztonságára hivatkozva – hazarendeli az afganisztáni Helmand tartományban szolgáló Harry herceget, II. Erzsébet brit királynő unokáját.
• március 2.
  • Oroszország új köztársasági elnököt választ.
  • Ötnapos hivatalos látogatásra Izraelbe és a Palesztin Nemzeti Hatóság területére utazik Sólyom László köztársasági elnök.
• március 4. – Svédország és Hollandia is elismeri a független Koszovót.
• március 5.
  • Elismeri Koszovó függetlenségét Szlovénia és Írország.
  • Venezuela mozgósítja egész hadsereget a szomszédos Kolumbiával kirobbant vita miatt.
  • Dél-Oszétia felkéri Oroszországot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a Független Államok Közösségének minden tagállamát, hogy ismerje el függetlenségét.
• március 6.
  • Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter elutasította Dél-Oszétia függetlenségét.
  • A Hamasz radikális palesztin szervezet két fegyverese behatol Jeruzsálem egyik Talmud iskolájába és lövöldözni kezd, a lövöldözésben nyolc diák veszíti életét.
  • A nicaraguai elnök, Daniel Ortega bejelenti, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Kolumbiával, így a dél-amerikai konfliktusban Venezuela és Ecuador mellé áll.
• március 7.
  • A Grúziából kiszakadt Abházia hivatalosan is az ENSZ-hez, az Európai Unióhoz és az EBESZ-hez fordul és kéri függetlensége elismerését.
  • Tarja Halonen finn köztársasági elnök bejelenti, hogy országa elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Csehországban leteszi hivatali esküjét Václav Klaus, akit február közepén választottak meg újra államfővé.
• március 8.
  • Parlamenti választásokat tartanak Máltán és Malajziában.
  • Lemond Vojislav Koštunica szerb miniszterelnök, kormányát pedig feloszlatja.
• március 9.
  • Parlamentet választanak Spanyolországban.
  • A tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás Magyarországon.
• március 11.
  

  

  William J. Fallon admirális
  • 12-en halnak meg – a kelet-pakisztáni Lahor egyik szövetségi rendőrségének épületében – amikor felrobban egy elrejtett pokolgép.
  • Lemond tisztségéről az Egyesült Államok közel-keleti főparancsnokságának vezetője, William J. Fallon admirális, aki egyben az iraki és az afganisztáni háborúkban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka.
• március 12.
  • A Budapesti Katonai Ügyészség vádat emel hatrendbeli szolgálati visszaélés vétsége miatt Gergényi Péter nyugállományú rendőr vezérőrnagy ellen.
  • Lemond Eliot Spitzer, New York állam demokrata párti kormányzója, miután a republikánus ellenzék alkotmányos vádeljárással fenyegeti meg.
  • A Fővárosi Bíróságon dulakodás támad a Magyar Gárda több tagja az Országos Cigány Önkormányzat képviselői között, a Gárda feloszlatására kezdeményezett per első tárgyalása előtt.
  • Minszk követelésére elhagyja Fehéroroszországot az Egyesült Államok nagykövete, miután Washington szankciókat vezetett be az ország olajvállalata ellen.
  • Az ingusföldi elnök, Murat Zyazikov meneszi a kormányt, s azt ideiglenesen – az új kormány hivatalba lépéséig – Hova Jevlojeva első miniszterelnök-helyettes vezeti.
• március 13. – Az orosz alsóháznak, a volt Szovjetunió területén lévő, elszakadásra törekvő vidékek „helyzetének rendezéséről” szóló meghallgatásán Dél-Oszétia képviselői „országuk” függetlenségének mihamarabbi elismerésére szólítanak fel. A képviselőház illetékes bizottsága orosz képviseletek megnyitását javasolja a kormánynak a szakadár köztársaságokban.
• március 13–14. – Vadai Ágnes, a honvédelmi államtitkár kétnapos szarajevói látogatása során tárgyal Marina Pendes bosznia-hercegovinai védelmi miniszter-helyettessel, valamint az EUFOR spanyol nemzetiségű parancsnokával, Ignacio Martín Villalaín vezérőrnaggyal.
• március 14.
  • A 2008-as tibeti zavargásokkor a a tibeti szeparatisták erőszakot indítottak el, melynek során megtámadták a kormány épületeit és a han kínaiak boltjait.
  • II. Erzsébet brit királynő megnyitja a londoni Heathrow repülőtér ötödik terminálját.
  • A Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázza meg a görög Peloponnészosz-félsziget déli partvidékét.
  • Parlamenti választások Iránban.
• március 15.
  • Heves összecsapásokra kerül sor Budapesten a tüntetők és a rendőrség között az Üllői útnál azt követően, hogy a Művészetek Palotája felé indult el – Gyurcsány Ferenc kormányfő beszéde idején – egy 1000–1500 fős tömeg.
  • A tibeti emigráns kormány közzéteszi, miszerint 80 halálos áldozata és több mint hetven sebesültje van az lhászai függetlenségi tüntetésnek, azonban a kínai – hivatalos hírügynökség – szerint tizen haltak meg.
  • A kínai parlament újabb öt évre választja meg államfőnek Hu Jintaot, kormányfőnek Wen Jiabaot.
  • Nagy erejű robbanás-sorozat történik egy katonai lőszerraktárban az albán főváros, Tirana térségében; a robbanás 26 halálos áldozatot követel, 302-en megsérülnek és mintegy 5 500 ház romba dől.^[4]
• március 17.
  • Egy cseh és két dán katona, valamint négy afgán civil veszíti életét a dél-afganisztáni Helmand tartományban egy NATO–konvoj ellen elkövetett öngyilkos merényletben.
  • Washingtonban aláírják az amerikai–magyar vízummentességi szerződés alapját jelentő egyetértési nyilatkozatot. Hasonló dokumentumot ír alá Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter Szlovákia és Litvánia képviselőjével is.
  • Koszovszka Mitrovicában az ENSZ–rendőrség – hajnalban – visszafoglalja a Koszovó függetlensége ellen tiltakozó szerb alkalmazottaktól a városi bíróság épületét, s több tucat embert őrizetbe vesz.
  • Még a délelőtt folyamán – Kosovska Mitrovica északi részének feldühödött – szerb lakói kövekkel és Molotov-koktélokkal támadják az ENSZ–közigazgatás rendfenntartóit (UNMIK). A tömegből automata fegyverekkel és kézigránátokkal is támadják az UNMIK egységeket. A zavargásokban 63 ENSZ–rendőr és közel 70 koszovói szerb sérült meg, 32 embert vesznek őrizetbe.
  • Tokióban tárgyal Göncz Kinga külügyminiszter.
  • A kuvaiti kormány minden tagja benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, Nászer asz-Szabáhnak.
• március 18.
  • Japán és Kanada elismeri a független Koszovót.
  • Meghal a koszovói ENSZ–misszió (UNMIK) egyik ukrán rendőrtisztje, aki előző nap sebesült meg a – megosztott Koszovszka Mitrovicában – helyi szerbekkel vívott összecsapásokban.
• március 19.
  • Magyarország, Horvátország és Monaco elismeri Koszovó önállóságát.
  • Washingtonban tárgyal Miheil Szaakasvili grúz államfő, akit George W. Bush arról biztosít, hogy az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezletén nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Grúziával.
  • Lemond a Vasile Tarlev vezette moldovai kormány.
    

    

    Hamid Karzai és Dick Cheney Kabulban
• március 20.
  • Kabul közelében, járőrözés közben életét veszíti a román 300. Szent András lövészzászlóalj egyik katonája (Ionuţ Cosmin Sandu őrvezető), egy másik pedig megsérül (Silviu Atanasiu tizedes), amikor konvojukat afgán felkelők támadják meg. Az őrvezető a román hadsereg hatodik katonája, aki életét veszti az afganisztáni háborúban.
  • Bulgária elismeri Koszovó függetlenségét.
  • Belgrád visszahívja budapesti, zágrábi és szófiai nagykövetét, mivel a szomszédos országok kormányai elismerik Koszovó függetlenségét.
  • Athénban tüntetők tömege megpróbál behatolni a parlament épületébe, ahol a képviselők a nyugdíjreformról szavaztak, azonban a 300 radikális tiltakozót a rendőrök könnygázzal és gumibottal fékezik meg. A tiltakozások ellenére az athéni törvényhozás megszavazza a nyugdíjrendszer átalakítását.
  • A Biztonsági Tanács egy évvel meghosszabbítja az afganisztáni ENSZ-misszió mandátumát.
  • Előre be nem jelentett látogatásra Kabulba érkezik Dick Cheney amerikai alelnök.
  • Öt kommandós és egy civil hal meg – továbbá hat személy megsebesül – Csecsenföldön, egy hegyi faluban, ahová a rendőrök rendteremtésre érkeznek, miután a települést szeparatista fegyveresek elfoglalták és felgyújtották az elöljárósági épületet.
  • Leteszi a hivatali esküt II. Albert belga király előtt az Yves Leterme flamand kereszténydemokrata politikus vezette – ötpárti új – kormány.
• március 21.
  • Fegyveres összecsapás robban ki iszlamista harcosok és a palesztin Fatah mozgalom fegyveresei között a libanoni Sidon város palesztin menekültáboránál.
  • Sólyom László köztársasági elnök – a külügyminiszter javaslatára – elhatározza a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok felvételét a Koszovói Köztársasággal.^[5]
• március 22. – Elnök–, illetve – egyidejűleg – népszavazást is tartanak Tajvanon arról, hogy az ország törekedjen-e az ENSZ–tagság elérésére, és ha igen, milyen néven.
• március 23. – Húsvét vasárnap. A húsvét 1913 óta nem esett erre a napra.
• március 24. – Irakban 4 000 fölé emelkedik a harcokban elesett, illetve erőszakos cselekményekben meghalt amerikai katonák száma.

• március 25.
  • Minszkben rohamrendőrök oszlatnak fel egy – nem engedélyezett – ellenzéki tüntetést; a felvonulók a népköztársaság kikiáltásának 90. évfordulóját akarták megünnepelni és egyben Aljakszandar Rihoravics Lukasenka elnök lemondását követelték.
  • Budapesten tárgyal Lech Kaczynski lengyel államfő.
  • Leteszi a hivatali esküt Pakisztán új miniszterelnöke, Juszaf Raza Gilani.
  • Egy magyar és négy iraki katona könnyebb sérülést szenved Irakban, amikor robbanás történik az Al-Rustamiyah Bázison.
• március 27.
  • Az iraki hatóságok háromnapos kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban, megakadályozandó a Mahdi hadserege síita milícia és az iraki biztonsági erők közötti összecsapásokat.
  • Baszra közelében – a kormányerők és síita fegyveresek között dúló harcok közepette – felrobbantják Irak két fő olajvezetékének egyikét.
  • Donald Tusk lengyel miniszterelnök – egy újságinterjúban – kijelenti, hogy a Tibetben kialakult helyzet miatt nem vesz részt a pekingi olimpia megnyitóján.
• március 31.
  • Kormányválság Magyarországon. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Az SZDSZ-frakció azt javasolja az ügyvivői testületnek, hogy az SZDSZ április 30-ától hívja vissza minisztereit és államtitkárait.

[szerkesztés] Április

• április 2–4. – Bukaresti NATO-csúcstalálkozó, ahol Magyarország bejelenti, hogy növeli jelenlétét Afganisztánban, és továbbra is részt vesz a koszovói, illetve a többi NATO-misszióban. A szövetség ülésén döntés születik Horvátország és Albánia NATO-ba való meghívásáról.^[6]
• április 2.
  • A korrupcióval vádolt Bertie Ahern ír kormányfő egy dublini sajtótájékoztatón bejelenti, hogy május 6-án benyújtja lemondását.^[7]
  • Nicosia óvárosában, a tűzszüneti vonal által kettévágott Ledra utcában – 45 év után újra – megnyitják a gyalogosforgalmat a görög és a török városrész között.
• április 3. – A Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék bizonyíték hiányában felmenti Ramush Haradinaj volt koszovói kormányfőt, akit a koszovói függetlenségi harcok során (1998-ban) elkövetett bűncselekményekért 2005-ben fogtak perbe.
• április 4.
  • Sólyom László köztársasági elnök meghívására Magyarországra érkezik Hamid Karzai afgán elnök, aki találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, illetve a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium vezetőivel.
  • George W. Bush amerikai elnök – a bukaresti NATO–csúcs végeztével – rövid látogatásra Horvátországba érkezik. A horvát vezetőkkel a Balkánon kialakul helyzetről tárgyal, majd azt követően a Fekete-tenger melletti üdülőhelyre, Szocsiba utazik.
• április 4–6. – A Kelet-Európába tervezett amerikai rakétapajzsról, a NATO keleti bővítéséről és aktuális nemzetközi kérdésekről tanácskozik Szocsiban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
• április 9. – Kijárási tilalmat rendelnek el Bagdadban a Szaddam-rendszer megdöntésének ötödik évfordulóján.
• április 11.
  • Az ENSZ főtitkár szóvivőnője sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Pan Gimun nem megy el Pekingbe, az olimpia megnyitó ünnepségére; hivatalos indoklás szerint programtorlódás miatt.
  • Lemond Adrian Cioroianu román külügyminiszter, miután egy lengyelországi börtönben – éhségsztrájkját követően – meghal egy 33 éves román férfi (9-én).
• április 12. – I. János Károly király és Zsófia királyné jelenlétében a madridi Zarzuela palotában leteszi a hivatali esküjét José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök.
• április 13.
  • A szervezett bűnözés elleni harc elégtelensége miatt lemond tisztségéről a bolgár belügyminiszter, Rumen Petkov.^[8]
  • A Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendeli a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) négy munkatársának előzetes letartóztatását, másik kettőnek pedig a házi őrizetét.^[9]
• április 14.
  • A magasabb fizetésért tüntető vasüzemi dolgozók összetűzésbe kerülnek a rendőrökkel, a romániai Galaţi városában.
  • Silvio Berlusconi és pártja magas fölénnyel nyer az olasz előrehozott parlamenti választásokon.
• április 15.
  • Meghal Antal Imre, a Magyar Televízió örökös tagja.
    

    

    XVI. Benedek pápa Washingtonban
  • Egy csatorna felett átívelő hídról vízbe zuhan egy iskolásokat szállító autóbusz a nyugat-indiai Gudzsarát államban, Vadodara város közelében. A szerencsétlenségben 44-en vesztik életüket.
  • II. Albert belga királlyal tárgyal Brüsszelben Sólyom László államfő.
• április 15–20. – Hatnapos látogatásra az Egyesült Államokba ékezik XVI. Benedek pápa.
• április 17.
  • Az elnöki palota kertjében teszi le a hivatali esküt Kenyában a hatalom megosztásán alapuló új, Raila Odinga vezette nagykoalíciós kormány.
  • Hazatér José Ramos Horta kelet-timori elnök két hónappal azután, hogy egy államcsínykísérlet során súlyosan megsebesült, és egy ausztráliai kórházba ápolták.
• április 18.
  • A