Közösség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Közösségről több értelemben beszélhetünk, így biológiai értelemben az élőlények közösségéről, társadalmi értelemben emberi közösségről, politikai értelemben pedig államközösségről.

Az emberi közösség az embereknek a családnál nagyobb, együtt élő, illetve szoros társas kapcsolatokat fenntartó csoportja. A közösségre jellemző, hogy tagjai a magánéletüket önként megosztják egymással, segítik egymást, pénzüket és szabadidejüket a közösség javára fordítják. Általában nem nevezzük közösségnek az egyesületeket, társadalmi szervezeteket és politikai vagy társadalmi mozgalmakat, amelyek ugyan szintén sok önkéntes munkát igényelnek, de tagjaik elsősorban csak egy-egy konkrét tevékenységre, feladatra szövetkeznek. Ugyancsak nem hívjuk közösségnek azokat az egyházakat és politikai pártokat sem, amelyek a hivatásszerű, fizetett munkára épülnek.

A közösség kifejezést sokszor egyszerűen a szoros egység értelmében használjuk, például vagyonközösség, életközösség, nemzeti közösség.

[szerkesztés] Emberi közösségek

[szerkesztés] Lakóhelyi közösség

Elsősorban a kisebb településekre jellemző, hogy lakóik szoros közösséget alkotva élik az életüket, de a nagyobb településeken, sőt elméletileg a városokban is kialakulhat igazi közösségi élet egy-egy szűkebb lakóterület vagy egy nagy ház lakói között, ha az ott lakók ezt igénylik, illetve ha szeretik és jól megértik egymást. Előfordulhat, hogy egy nagyobb embercsoport eleve azzal a szándékkal települ le egy adott helyen, hogy szoros közösségben éljen. Ha ezt az anyagi javaik teljes megosztásával teszik, akkor kommúnáról vagy kommunisztikus közösségről beszélünk (hippiközösségek, kibucok stb.)

[szerkesztés] Etnikai közösség

Az etnikai közösség egy etnikumhoz vagy nemzetiséghez való tartozás alapján szerveződik. Jellemző például akkor, amikor egy népcsoport tagjai idegen, esetleg ellenséges többségi nép között élnek. Ilyenkor a közösségi élet és összefogás a nemzeti identitás megőrzésének is alapvető feltétele lehet (például emigráns közösségek). Az etnikai közösség gyakran a rokoni, nagycsaládi kapcsolatokra épül. Ilyenek például a természeti népek vagy a nomád népek törzsi közösségei vagy a hagyományos roma közösségek.

[szerkesztés] Vallási közösség

A vallási közösségeken belül megkülönböztetünk szerzetesközösségeket és világi vagy laikus közösségeket. Az előbbiek tagjai a közösség keretében élik mindennapi életüket, míg az utóbbiak tagjai elsősorban a szabadidejüket töltik egymással. A szerzetesek közösségeiről bővebben lásd a szerzetesrend szócikket!

[szerkesztés] Keresztény közösségek

Jézus szavai meghívás és egyben alapszabály is az élő közösségeknek:

„Legyenek egy, amint te Atyám bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is egyek mibennünk, s így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem” (János 17, 21)

Magyarországon működő keresztény közösségek:

• Katolikus közösségek
  • Antióchia
  • Bokor Bázisközösség
  • Csütörtöki Csoport (CsüCsop)
  • Cursillo
  • Fokolár
  • HÁLÓ - Kárpát-medencei katolikus közösségek hálózata
  • Házas Hétvége
  • Hit és Fény
  • Karizmatikus Megújulás
  • Kolping Család
  • Schönstatt Családmozgalom
  • Nyolc Boldogság Katolikus Közösség
  • Regnum Marianum
  • Szentjánosbogár

[szerkesztés] Források, bibliográfia

• A közösségfejlesztés magyarországi honlapja
• Ferdinand Tönnies: Közösség és társadalom [Berényi Gáborral], 1983